A népi hegedű (feltöltés alatt)
A népi brácsa (feltöltés alatt)
A népi bőgő
9.3.3. Témakörök
A Népi bőgő/cselló főtárgy témaköreiben a tanulandó zenei anyag után minden esetben megnevezzük, kiemeljük azokat a technikai elemeket, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen az
adott népzenei anyagnak az elvárható technikai, zenei színvonalon, stílushű megszólaltatásához.
9.3.3.1.Technikai fejlesztés
A Népi bőgő/cselló főtárgy esetében az anyagismeret egyes témaköreihez kötődően az alábbi elemeket kell folyamatosan fejleszteni a növendék képességei, készségei, előtanulmányai figyelembevételével:
– helyes testtartás, hangszertartás,
– hangképzés,
– intonáció,
– harmonizálás,
– hangszerkezelés, vonókezelés,
– vonásnemek,
– helyes, differenciált ritmus és tempó,
– a stílusos előadásmód technikai összetevői,
– a zenei stílus és az előírások megvalósítása,
– állóképesség.
9.3.3.2.Anyagismeret
A nagybőgő és a gordonka hangszereket a magyar nyelvterület népi zenekari gyakorlatát mintául véve együtt tanítjuk (a bőgősök ritka kivétellel mind csellón kezdik tanulmányaikat,
mivel a népzenében a kétféle hangszeren nagyjából ugyanazt kell megszólaltatni).
A népi nagybőgőn a legmélyebb húrt (E-húrt) nem használják, illetve fel sem teszik hangszerükre. Így a hangszer hangolása: „G-D-A”. Ha a hangszer kéthúros, akkor a hangolása
lehet „G-D”, vagy „G-C”. Néhány erdélyi, mezőségi faluban egyhúros hangszert használnak; ilyenkor általában „C” hangra hangolják a bélhúrt.
A népi cselló (amely általában bélhúros), mérete egyezik a 4/4-es gordonkáéval. A népi gyakorlatban használt csellónak három húrja van, amelynek hangolása a legmélyebb húrtól
kezdve: „C-G-D”, tehát a gordonka legvékonyabb húrját, az „A”-t nem használják.
A vonó a barokk viola da gamba vonójához hasonlítható: rövid, de erős (házi készítésű, lószőrrel felszerelt).
A zenei anyag kiválasztását és mennyiségét mindenkor a tanuló technikai fejlettsége, muzikalitása, zenei érettsége határozza meg.
- Zenei anyag 1.
A) A bartóki I. népzenei dialektus: a dunántúli tánczene kísérete „A-D” hangnemekben. Ugrós, lassú csárdás, friss csárdás.
B) Kalocsai tánczene kísérete „C-D” hangnemekben: mars, lassú csárdás, friss csárdás, verbunk.
C) A bartóki IV. népzenei dialektus, Erdély, Kalotaszeg. Tánczene-kíséret „A-G” hangnemekben: legényes, verbunk, szapora.
D)Erdély, Székelyföld: sóvidéki tánczene kísérete „A-D” hangnemekben: verbunk, szöktetős, jártatós, forgatós.
Technikai feladat
A dűvő vonás alkalmazása egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban (legényes, lassú csárdás, forgatós), illetve az alapvonások ismerete (détaché, martelé, legato).
Követelmények
Az alapvonások játszása hajlékony, szép hangon bőgőn és csellón (ugrós - dus - mars, lassú és friss csárdás, dűvő, verbunk).
A húr- és vonóváltó-műveletek tudatos előkészítése és végrehajtása.
Tiszta intonáció (a kar és a kézfej szerepe).
A fekvésváltások előkészítése, beillesztésük a zenei folyamatba, valamint könnyed, zavartalan
eljátszásuk középtempóban.
Dinamikai váltások gyakorlása.
Kotta nélküli játék a stílus követelményeinek megfelelően.
A játszott dallamok formai–szerkezeti tagolásának ismerete.
Eligazodás a bőgő, illetve cselló hangolású hangszereken.
Eligazodás a kontrás által fogott akkordokon és azok felismerése a fogásmódok alapján is.
Törekvés a tempótartásra, hallás utáni dallalmtanulásra.
A dallamok énekes változatainak megtanulása.
Transzponálás D-A-C hangnemekbe.
Hangsúlyozás, hangindítás.
- Zenei anyag 2.
A) Az alföldi népzenei dialektusból: szatmári tánczene kísérete „A” hangnemben. Magyar verbunk, csendes, lassú csárdás, cigánytánc, kondástánc, ugrós, juhásznóta, oláhos.
B) Erdély (folytatás): széki tánczene kísérete „A” hangnemben. Verbunk, lassú, csárdás, porka, hétlépés, négyes, sűrű tempó, ritka tempó.
C) Erdély (folytatás): ördöngősfüzesi tánczene kísérete „A-D-G” hangnemekben. Ritka és sűrű fogásolás, lassú csárdás.
D) Erdély (folytatás): kalotaszegi tánczene kísérete „A-G” hangnemekben. Csárdás, „Hajnali”.
Technikai feladatok
A növendék tudja és alkalmazza
- bőgőn és csellón egyenletes ritmusban, mérsékelten gyors tempóban is a szimmetrikus és az aszimmetrikus dűvő vonásokat,
- a lassú és a verbunk „merítéses” vonásokat, a ritka és sűrű fogásolás vonásait, a hajnalitáncdallam "tapasztott" vonását, illetve az alapvonásokat (détaché, martelé, marcato, legato).
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban
A növendék legyen képes
- a különböző tánctípusokat az adott hangnemben lezárni (Magyar verbunk),
-a műfaji váltások magabiztos végrehajtására („Csendes”-Lassú, Csárdás, Porka-Hétlépés,
sűrű-ritka tempó, lassú-csárdás, ritka-sűrű fogásolás, hajnali-csárdás),
- a parlando-rubato előadásmód megszólaltatására,
- hangsúlyozásra,
- különböző vonásnemekkel a belső hangsúlyozásra,
- aszimmetrikus dűvő vonást külön vonóval is létrehozni (Négyes, lassú),
- a szatmári, széki és kalotaszegi kíséretet (legalább az egyiket) csellón is megszólaltatni,
- tánczenei folyamat kíséretének eljátszására,
- megtanulni a dallamok énekes változatait szöveggel is,
- fogások alapján ránézésből is felismerni a kontrás által játszott harmóniákat és azokat tudja
követni hangszerén,
- az aszimmetrikus játékmód elsajátítására (ördöngősfüzesi ritka fogásolás),
- énekes kísérésére,
- a közjátékok felismerésére, tonalitásának (relatív hangmagassági viszonyokon alapuló)
meghatározására
- sorzáró képletek, záróformulák alkalmazására.
- Zenei anyag 3.
A) Ismerkedés az északi népzenei dialektussal. Népi tánczenekíséret tanulása a következő tájegységekről: Palócföld, Csallóköz, Mátyusföld.
Verbunk, lassú csárdás, friss csárdás, dudanóták, kanásztánc, menyasszonytánc.
B) Erdély (folytatás): mezőségi tánczenék kísérete - Magyarpalatka, Magyarszovát. Ritka és sűrű magyar, négyes, lassú cigánytánc, ritka csárdás, szökős, sűrű csárdás, korcsos.
C) Dunántúl (folytatás): Vas és Sopron megyei táncdallamok kíséretének megtanulása. Régi magyar tánczenék, korai verbunkosok, nyugat-dunántúli táncdallamok.
Rábaközi táncok kísérete. Verbunk és frisse, dus, kanásztánc, lassú friss csárdás, dudanóták.
Technikai feladatok
Legyen tisztában az egyes területek zenei formai egységének fogalmával, tudja a prímást követni a kontrással összhangban (különös tekintettel a friss csárdásokra).
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban
A növendék legyen képes
- a pizzicato különböző fajtáit alkalmazni,
- stílusos improvizálásra bőgőn és csellón is (vonásnemek váltogatására),
- a friss csárdások gyors tempójának megtartására, illetve finom módusulásaira (a friss gyorsuló tempói, illetve friss utáni újabb váltás lassúra),
- árnyalt zenei előadásmódra, különösen az alkalomhoz kötődő dallamoknál,
- a bécsi klasszikus zenéhez legközelebb álló népzene stílusjegyeinek elsajátítására,
- zenekari összjátékra,
- az aszimmetria árnyalt kifejezésére (pl. ritka magyar, négyes, korcsos, lassú cigánytánc),
- belső hangsúlyozásra,
- énekes kísérésére,
- improvizálásra az adott stíluson belül, illetve transzponálásra „D-A-G” hangnemekbe,
- a dallamok énekes változatait szöveggel is megtanulni, többek közt a helyes prozódia érdekében
- Zenei anyag 4.
A) Nyugat-Erdély (folytatás): bonchidai tánczenék kísérete „A-D-G” hangnemekben. Lassú-sűrű magyar, lassú-sűrű csárdás, román forgatós, lassú és gyors cigányos, verbunk, sűrű
legényes.
B) Vajdaszentiványi és péterlaki táncok kísérete. Verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos, cigánycsárdás.
C) Méhkeréki és eleki táncok kísérete „A-D” hangnemekben.
Technikai feladat
Tudja a különböző tánctípusok tempóit és azok műfaji váltásait magabiztosan végrehajtani.
Alkalmazza az alapvonásokat (esetleg német kápás vonóval is) és a talpas pizzicatót
mérsékelten gyors tempóban is.
Követelmények a zenei anyag elsajátításával kapcsolatban
A növendék legyen képes
- a helyes hangsúlyozásra (sebes forduló, korcsos),
- a különböző vonásnemek összekötésére, variációira,
- a közjátékok magabiztos kíséretére mind ritmikailag, mind hangnemileg,
- aszimmetria „lekövetésére”, különös tekintettel a román forgatósra, az ardelenescura és a lungára,
- a különböző tánctípusokat helyes hangnemben lezárni (lassú és sűrű magyar, sebes forduló, korcsos),
- a műfaji váltások magabiztos végrehajtására ritmikailag és hangnemileg is,
- ritmikus vonókezelésre, rövid különvonások, csúcsnál alkalmazott gyors indításra,
- speciális vonásnemek variálására,
- a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is,
- énekes kísérésére,
- hallás utáni dallamtanulásra,
- a megtanult dallamokat kotta nélkül előadni.
- Zenei anyag 5.
A) Az északi népzenei dialektus folytatása: Gömör megye népzenéje. Juhásznóta, lassú és friss csárdás.
B) Székelyföld (folytatás): Csíkszentdomonkos népzenéje. Verbunk (magyarországi), cepel.
C) Gyimesi népzene. Féloláhos, verbunk, lassú és sebes magyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sírülője, héjszák.
D)Ádámos népzenéje. Magyaros, lassú, székely verbunk, féloláhos, szökő, szegényes.
E) Moldvai népzene. Magyaros, öves, kezes, gergelytánc, erdélyes, virágtánc, kecskés, kettős,
bolgáros, oroszos, stica, polka, sîrba, ruca, sîrba studencilor, drumul dragului (tánconként egy-egy dallam).
Technikai fejlődéssel összefüggő követelmények a zenei anyaghoz kapcsolódva
A növendék legyen képes
- a parlando-rubato, giusto játékmódra,
- a megtanult dalokat stílusosan, kotta nélkül játszani,
- a műfaji váltások (különböző tánctípusok között) magabiztos végrehajtására (ritmikailag és hangnemileg),
- a dallamok énekes változatainak megtanulására szöveggel is,
- énekes kísérésére,
- hallás utáni dallamtanulásra,
- a dallamok hallás utáni lekottázására,
- sorzáró ritmusképletek ritmikailag helyes, zeneileg stílusos alkalmazására, az ütőgardon alapritmusainak pontos, stílushű elsajátítására,
- felismerni a csíki és a gyimesi ritmizálás hasonlóságait, illetve különbözőségeit,
- az aszimmetrikus kíséretre ütőgardonon (magyarországi verbunk, lassú magyaros, szegényes),
- a szinkópa, valamint az aszimmetrikus ritmusú táncdallamok ritmikailag pontos kísérésére ütőgardonon (Kettős jártatója és sírülője),
-színpadi produkcióra alkalmas zenekari darabok összeállítására.
|
