Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium Miskolc, Népzene szak





01
Vízbevető hetfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.
Kézdimárkosfalva (Háromszék)

02
Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.
(Enyedi 1988: 38)

03
Húsvét másodnapján
Mi jutott eszembe,
Üveg rózsavizet
Vettem a kezembe.
Elindultam vele
Piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok,
Ha nem sajnáljátok,
Nagyon megbánjátok,
Licskes, lucskos lesz
az ünneplő ruhátok.
(Enyedi 1988: 41)

04
Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját,
Hadd nőjjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?
(Orosháza, Békés m)

05
Ajtó megett állok
Piros tojást várok,
Ha nem adtok lányok
Mind a kútba hánylak.
(háromszéki köszöntővers)

06
Én kis morzsa,
Gyenge rózsa,
Gyenge dejákocska,
Én most jöttem hírmondani,
Krisztus kirájt hirdetni.
Váccsák meg lejánnyikot
Egy szép piros tojásval,
Mind Krisztus urunk megvátotta
Széjes e világot vérivel.
Andrásfalva

07
Erdő mélyén jártam, bivalyokat láttam,
Meg akartak döfni, szabad-e öntözni?
(Magyarvalkó)

08
Ennek a háznak udvarában, Szép kis bimbót láttam,
Vizet hoztam a tövére, Szálljon áldás a fejére!
Szabad-e locsónyi?
(Csákvár, Fejér m)

09
Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág;
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép, piros tojással!
Nagybacon (Háromszék)

10
Ákom-bákom berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
Sepsiszentgyörgy

11
E húsvét ünnepnek második reggelén,
Tudják azt már magik, mért jöttem ide én.
Hamar hát előmbe százszorszép leányok,
Piros rózsavizem hadd öntözzem rátok!
Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok,
Emlékül néhány szép piros tojást kapok.
Sepsiszentgyörgy

12
Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak
Verset mondanék, ha meghallgatnának.
Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája
Most jöttem Krisztus kicsi mezejéből
Az illatozó rózsák virágos kertjéből
Jézust feszítették nehéz keresztfára
Onnan is levették, koporsóba tették.
De úgy akarta a mennyeknek Atyja
Hogy az O szent testét onnan feltámassza
Azt kívánom, most még sokáig éljenek
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek
(Székelyföldi gyűjtés)

Kesice vagy gica - a tojásírás eredeti technikája Gyimesből

A kesice vagy gica a viasszal történő tojásfestés, amit batikolásnak is hívnak. Sok helyütt még ma is őrzik ezt a hagyományt, és még magát az író szerszámot, a kesicét is készítik.
A tojás felületére a minták felrajzolása az ún. „batikolás” technikájával történik.
A hozzávaló felszerelést otthon is elő lehet előállítani.
A kesice (gica) készítése Gyimesközéplokon a következőképpen történik: 10-15 cm hosszú fadarabkákat ceruzavastagságúra lefaragnak. Egyik végét nyélnek, másik végét fejnek képezik ki.
Ezután fémből 15-20 mm hosszú csövecskét készítenek. Ennek az anyaga a legkülönbözőbb helyekről szerezhető be. Régebben az ún. „piparézből” készítették, az volt a legvékonyabb és mégis elég kemény. Újabban fogpaszta és borotvakrém tubust, vagy a cipőfűző zsinór végén lévő pléhet használják. A cső készítése úgy történik, hogy a megfelelő nagyságúra ( 15-20 mm hosszú, és 4-5 mm szélesre) kiegyenesített fémlapocskát rácsavarják egy tűre. A tűt kihúzzák belőle és ezáltal kis fémcső keletkezik. Az a fontos, hogy a cső minél vékonyabb legyen, annál szebben lehet vele írni. Ezt a csövet beleerősítik a megfaragott pálcika fejébe, a pálcika nyelére merőlegesen. A fejbeerősítés történhet úgy is, hogy kifúrják a fejet, vagy úgy, hogy meghasítják, majd alul és felül is átkötik cérnával a fejet.
Ezzel el is készült a tojásírás szerszáma, a kesice.
Az íráshoz szükséges még egy fémedényke, ebbe méhviaszt kell tenni és meg kell olvasztani. Az írás alkalmával a megolvadt viaszba kell mártani a kesicét, a tojást bal kézbe fogjuk és jobb kézzel a kesice folyamatos mozgatásával kell a vonalat húzni a tojás felületén. A megfagyott viasz szürkés vonalat hagy a fehér tojáson. Az így megírt tojásokat festőlébe kell helyezni ( ne legyen a víz forró, mert leolvad a viasz).
A viasszal megírt felületeket a festék nem fogja be, míg a tojás többi része egyszínű alapot képez. A festőléből kiszedett tojásokat meleg, puha ronggyal át kell törölni. A törlés eltávolítja a viaszt és enyhén megdörzsölve tompa fényt is ad.


Nagy Ágota



Cikkek, tanulmányok

A magyar hímestojások mintakincsének legfobb jellegzetességei

Patkolt tojások

Patkolt tojás

A SZENTSÍR ÁLLÍTÁSA ÉS ŐRZÉSE ERDÉLYBEN

HÚSVÉTI HATÁRKERÜLÉS FELSŐ-HÁROMSZÉKEN ÉS TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI ERDÉLYBEN

Lukács László: Húsvéti tojásjátékok

Tojásírás Gyimesbükkben

IMRŐ JUDIT: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban

Húsvéti sibálás Pázmándon

Sok egyéb érdekesség, információ, tanulmányok, cikkek a
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola népzene szakának alábbi oldalain:

Online használható és letölthető szakirodalom és adatbázisok az interneten

Kiskalendárium. A húsvéti ünnepkör

Kották és hangfelvételek a HUNGARIAN FOLK MUSIC lemezsorozatról

Kották és hangfelvételek a Magyar népi énekiskola köteteiből

Dalok a Borókás Társulat népszokás műsoraiból

Kellemes böngészést!