Kiskalendárium - bővebben
Január - Boldogasszony
hava
Január
1. —
Újév, Kiskarácsony, a polgári év kezdőnapja.
Szokás:
-Újévi
köszöntés,
-jósló,
varázsló előírások és tilalmak pl.:
-
az első látogató férfi legyen;
-
a baromfievés tilalma;
-
általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik valakivel, az ismét-
lődik
egész esztendőben;
-
bőség- és szerencsevarázslás: pl. aranyosvízben mosdás;
-férjjóslás,
pl. amelyik lánynak a kocsonyacsontját először viszi el a kutya,
az
megy leghamarabb férjhez;
-
időjárásjóslás, pl.:
-
ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél;
-
ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
Január
6. —
Vízkereszt, Háromkirályok napja
A
napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelke-
déséről
emlékezik meg az egyház. A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdőnapja.
Szokás:
-
víz- és házszentelés;
-
Háromkirályjárás;
-
időjárásjóslás:
a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol:
Ha
vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!
Vízkereszt
utáni második vasárnap a Kánai menyegző ünnepe, énekének előadása.
Január
17. -
Remete Szent Antal napja
A
háziállatok védszentjének ünnepe.
Szokás:
-
Szent Antal tüze (orbánc) gyógyítása ráolvasással.
Január
18. -
Piroska napja
-
Időjárásjóslás:
Ha
Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy.
Január
21.
-Ágnes napja
-
Időjárásjóslás:
Ha
Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.
Január
22. -
Vince napja
-Időjárás-
és termésjóslás (a napos idő Vince napján bőséges bortermést
ígér):
Hogyha
szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.
Január
25. -
Pál napja
Pálforduló:
a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, s lett belőle Pál
apostol;
Szokás:
-
Jóslás tollas pogácsával, ún. pálpogácsával,
-
időjárásjóslás: az e napi derült idő hosszan tartó hideg előjele;
-
Pál napjához kapcsolódó regulák:
Ha
Pál fordul köddel, az ember meghal döggel.
Pál
fordulása, ha tiszta, Bőven terem mező, puszta,
Ha
szeles, jön hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha
pedig esős vagy nedves, Lesz a kenyér igen kedves.
Február
- Böjtelő hava
Február
2. -
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Szűz
Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe.
Szokás:
-
gyertyaszentelés, időjárásjóslás:
Gyertyaszentelőkor
ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél.
Február
3. -
Balázs napja
Szent
Balázsnak, a torokbetegségek gyógyítójának ünnepe.
Szokás:
-
Balázsáldás, balázsolás a katolikus templomban a torokbetegségek ellen;
-
balázsjárás: adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás, pl. az Emlékezzünk
Szent
Balázsról, hogy ma vagyon napja kezdetű énekkel.
Február
6. —
Dorottya napja
-
Időjárásjóslás: ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra megenyhül az idő:
Ha
Dorottya szorítja, Julianna tágítja.
Február
14. -
Bálint napja
-
A néphit szerint a verebek ezen a napon választanak maguknak párt, és ez a
tavasz
közeledtét jelzi.
Február
16. -
Julianna napja
Ókeresztény
vértanúk emléknapja.
-
Időjárásjóslás: általában melegebbre fordul az idő, de néha Julianna meg-
rázza
a bundáját, azaz havazik.
Február
19. -
Zsuzsanna (ótestamentumi nőalak) napja
Szokás:
-
Zsuzsanna-játék: a bibliai történetet megelevenítő dramatikusjáték;
-
időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, közeledik a tavasz.
Február
22. -
Üszögös Szent Péter
Szokás:
-
Munkatilalom;
-
időjárásjóslás: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.
Február
24. -
Mátyás napja
Szokás:
-
Termésjóslás;
-
időjárásjóslás: az e napi enyhe idő fagyokat, a fagyos idő ellenben közeli
felmelegedést
jelent:
Ha
Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.
Farsang
Január
6-tól, vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt
kezdetéig,
hamvazószerdáig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus. A far-
sangi
szokások fő ideje farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd (farsang
utolsó
három napja)
Szokás:
-
köszöntő, pl. Hipp, hoppfarsang, Agyigó, agyigó fassang, fassang;
-
maszkos,jelmezes játékok,jelenetek, felvonulások;
-
misztériumjáték: dúsgazdagolás;
-
vénlánycsúfoló szokások: tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás;
-
táncmulatságok, pl.: citerabál, asszonyfarsang, batyus bál;
-
hiedelmek: bőséges evéssel, ivással elősegíthető a következő év bősége.
Március
- Böjtmás hava
Március
12. -
Gergely napja
I.
(Nagy) Gergely pápa (509-604), az iskola patrónusának ünnepe.
Szokás:
-
Gergelyjárás: iskolás gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó köszöntő
vagy
többszereplős, színjátékszerű szokása, pl. a Szent Gergely doktornak,
híres
tanítónknak az ő napján kezdetű énekkel;
-
vető- és termésjósló nap;
-
időjárással kapcsolatos szólás, ha ezen a napon még havazik:
„Megrázta
még szakállát Gergely!"
Március
18. -
Sándor napja
Szokás:
-
névnapköszöntés;
-
vetőnap: zab, árpa.
Március
19. -
József napja
A
názáreti ács, a gyermek Jézus gondviselőjének ünnepe.
Szokás:
-
névnapköszöntés;
-
marhák legelőre hajtása, méhek kieresztése;
-
időjárásjóslás:
Amilyen
az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.
Március
21. -
Benedek napja, A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.
Szokás:
-
Ételszentelés: zsír és fokhagyma;
-
időjárásjóslás: ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár;
-
időjárásjóslás, mely a három napra együttesen vonatkozik:
Sándor,
József, Benedek Zsákban hozzák a meleget!
Március
25. —
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Jézus
fogantatásának ünnepe. Az angyali üdvözlet napja.
Szokás:
-
Termésjóslás, fák oltására, szemzésére alkalmas nap.
Április
- Szent György hava
Április
1.
-
Ugratások, csúfolók.
Április
24. -
Szent György napja, Sárkányölő Szent György napja, a lovagok, lovasok,
fegyverkovácsok, szíjgyártók védszentje.
Szokás:
-
vetőnap: kukorica, bab, uborka;
-rontásra,
varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincs keresése, harmat-
szedés
stb.;
-
rontás elleni védekezés pl. boszorkányok ellen zöld ág kitűzése;
-
időjárásjóslás: ha e napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.
Április
25. —
Márk napja, Márk evangélista ünnepe.
Szokás:
-
Búzaszentelő körmenet.
Nagyböjt
Hamvazószerdától
húsvétvasárnapig, negyven napon át tart a húsvéti előké-
szület
ideje:
-
hamvazószerdán „hamvazkodás55 a katolikus templomban;
-
böjti étkezés;
-
böjti tilalmak pl. lakodalom, mulatság, tánc;
-böjti
játékok.
Virágvasárnap
A
húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásá-
tól)
fehérvasárnapig tart.
Szokás:
-
Barkaszentelés, körmenet;
-
kiszejárás, villőzés.
Nagyhét
A
nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésé-
nek,
kereszthalálának és feltámadásának emléknapjai.
Szokás:
-
Keresztjárás, kálvária, passiójáték, pilátusverés;
-
nagyheti takarítás, meszelés, féregűzés;
-
nagypénteki munkatilalom;
-
mosdás, fürdés, jószágfürösztés egészség-, szépség- és termékenységva-
rázsló
céllal;
-
nagyszombati tűzszentelés és tűzgyújtás;
-
feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap
- Jézus
feltámadásának ünnepe.
A
tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasár-
nap,
mozgó ünnep március 22. és április 25. között.
Szokás:
-
Krisztus-keresés, határjárás;
-
ételszentelés;
-
zöldágjárás, kakaslövés, havajgatás;
-
bálok, táncmulatságok.
Húsvéthétfő
- Húsvét
másnapja.
Szokás:
-
Locsolás, locsolóversek, tojásfestés, tojásjátékok.
Fehérvasárnap
- Húsvét
utáni vasárnap.
Szokás:
-
Komálás, mátkálás, vésározás.
Május
- Pünkösd hava
Május
1. -
Májusfaállítás.
Május
4. —
Flórián napja, Szent Flórián ünnepe.
Tűzoltók,
tűzzel dolgozók védőszentje.
Május
12—13—14.
— Pongrác — Szervác - Bonifác
Ókeresztény
vértanúk.
-
Időjárásjóslás: a fagyosszentek után hirtelen lehűlés következhet be.
Május
16. —
Nepomuki Szent János
A
gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, a hajósok, derelyések, hídvámosok
védőszentje;
Szokás:
-
vízi körmenet a Dunán: ún. jánoskaeresztés.
Május
25. -
Orbán napja (Szent Orbán fagyosszent)
A
szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok védszentje;
Szokás:
-
időjárás- és termésjóslás a szőlővel kapcsolatosan.
Áldozócsütörtök
- Jézus
mennybemenetelének ünnepe, húsvétot követő negyvenedik nap.
Pünkösd
- az
egyház születésnapja.
Jézus
mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot
követő
ötvenedik napra esik pünkösdvasárnap május 10-e és június 13-a között.
Szokás:
-
pünkösdikirály-választás;
-
pünkösdikirályné-járás;
-
pünkösdölés;
-
hesspávázás, törökbasázás, rabjárás;
-
zöldágazás, zöldágjárás;
-
májusfaállítás vagy májusfa bontása;
-
táncmulatság;
-
pásztorok megajándékozása;
-
időjárás- és termésjóslás.
Szentháromság
vasárnapja
A
Szentháromság ünnepe, pünkösd utáni vasárnap.
Úrnapja
- Az
Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök.
Szokás:
-
Körmenet, úrnapi sátor az oltárok fölött;
-
az úrnapi sátor növényeit, virágait gyógynövényként használták.
Június
- Szent Iván hava
Június
8. -
Medárd napja
-
Időjárásjóslás: ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog, ellenkező
esetben
pedig negyvennapos szárazság következik.
Június
10. -
Margit napja, Vértanú Szent Margit ünnepe.
Szokás:
-
vetőnap;
-
legyekkel kapcsolatos hiedelem.
Június
13. -
Páduai Szent Antal napja
A
háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb „alamizsnás mestere".
Szokás:
-
jósló, varázsló hiedelmek.
Június
24, -
Szent Iván (Keresztelő Szent János) napja
Szokás:
-
tűzgyújtás és tűzugrás szokása;
-
angyalozás.
Június
29. -
Péter-Pál napja
Elsősorban
Péter apostol fejedelem ünnepe.
-
Az aratás kezdőnapja.
Július
- Szent Jakab hava
Július
2. -
Sarlós Boldogasszony napja
Szűz
Mária ünnepe, Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásának emléknapja.
-
Az aratás kezdőnapja.
Július
20. -
Illés napja, Illés ószövetségi próféta ünnepe.
Szokás:
-
munkatilalom;
-
időjárással kapcsolatos hiedelmek: ha dörög, pl. azt mondják: Illés szekere
zörög.
Július
22. —
Mária Magdolna napja, a Bűnbánó Mária Magdolna ünnepe.
Szokás:
-
időjárásjóslás;
-hajnövekedést
serkentő praktika.
Július
25. -
Jakab napja, Szent Jakab apostol ünnepe.
Szokás:
-
búcsújárók, hajósok, utasemberek védőszentje;
-
a zabaratás befejezésének határideje;
-
időjárásjóslás.
Július
26.
-Anna napja
Szűz
Mária anyjának emlékünnepe. A Szent Annának szentelt kedd évszá-
zadokon
át asszonyi dologtiltó nap.
-
A kendernyüvés kezdőnapja.
Augusztus
- Kisasszony hava
Augusztus
1. -
Vasas Szent Péter napja, Szent Péter börtönből való csodás megszabadulásának
ünnepe.
Szokás:
-Dologtiltó
nap;
-termésjóslás.
Augusztus
10. -
Lőrinc napja, Szent Lőrinc vértanú ünnepe.
Szokás:
-
Időjárás- és termésjóslás:
Lőrinc
napja, ha szép Sok a gyümölcs és ép.
-
E naptól lőrinces, azaz lucskos a dinnye belseje.
Augusztus
15. —
Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe, a legrégibb
magyar egyházi ünnepünk, búcsúnap.
Szokás:
-A
két Boldogasszony közti idő (Nagyboldogasszony augusztus 15. és
Kisboldogasszony
szeptember 8.): az asszonyi munkák elvégzésére szeren-
csés
időszak;
-
virágok, gyógynövények szentelése.
Augusztus
20. -
Szent István napja, első, államalapító királyunk ünnepe.
Szokás:
-
Szent Jobb körmenet;
-termésjóslás.
Augusztus
24. —
Bertalan napja, Szent Bertalan apostol ünnepe.
Szűcsök,
csizmadiák védszentje;
-
a Bertalan-napkor köpült vaj gyógyító erejű.
Szeptember
- Szent Mihály hava
Szeptember
1. —
Egyed napja
Szokás:
-
A vetés kezdőnapja (búza, rozs);
-
disznók hízóra fogása.
Szeptember
8. -
Kisasszony (Kisboldogasszony) napja
Szűz
Mária születésének ünnepe (lásd még: Nagyboldogasszony napja).
Szokás:
-
búcsúnap;
-
vetőnap;
-
időjárásjóslás.
Szeptember
12. -
Mária napja, Szűz Mária névünnepe.
-
Búcsúnap.
Szeptember
15. —
Hétfájdalmú Szűzanya napja
Mária
anyai fájdalmáról való megemlékezés.
Szeptember
21. -
Máté napja, Máté apostol és evangélista emléknapja.
-
Búzavető nap.
Szeptember
29. -
Mihály napja, Szent Mihály arkangyal ünnepe.
-
Kisfarsang, a lakodalmak őszi időszakának kezdőnapja (Katalin-napig
tart);
-
a gazdasági év fordulója;
-
a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
-
vásárnap;
-
időjárásjóslás a közelgő télre:
Ha
Szent Mihály lova deres, Behozza a telet.
Október
- Mindszent hava
Október
4. -
Assisi Szent Ferenc napja, a ferences rend megalapítójának ünnepe.
-
Vetésre alkalmas hét;
-
szüretkezdő nap.
Október
15. -
Terézia napja
-
Szüretkezdő nap.
Október
20. -
Szent Vendel napja
Szent
Vendel a jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentje.
A
pásztorok, juhászok, jószágtartó gazdák ünnepe.
Október
21. -
Orsolya napja
Szokás:
-
Szüretkezdő nap;
-
időjárásjóslás: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél.
Október
26. -
Dömötör napja
Szent
Dömötör az ország keleti felében a juhászok védőszentje.
-
Időjárásjóslás, pl.: a Dömötör napi hideg szél kemény telet jósol.
Október
28. -
Simon-Júdás napja
-
Szüretkezdő nap.
November
- András hava
November
1. -
Mindenszentek napja
A
naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja.
Szokás:
-
a sírok megtisztítása, feldíszítése, gyertyagyújtás a halottak tiszteletére;
-
a néphit szerint ezen az éjszakáján hazalátogatnak a halottak, és miséznek a
templomban.
November
2. -
Halottak napja, a halottakra való emlékezés napja.
-
temetőbejárás, a sírok rendbehozatala, gyertyagyújtás;
-
munkatilalom.
November
11. -
Szent Márton napja
A
középkor egyik legnépszerűbb szentje. Pannóniában született.
Szokás:
-
Márton napi-lúd (a következő év bősége reményében ettek és ittak ezen a
napon):
Aki
Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.
-
a pásztorok vesszőhordása;
-
időjárásjóslás:
Márton
napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
November
19. —
Erzsébet napja, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe.
Szokás:
-
kedvelt névünnep;
-
időjárásjóslás, ha havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét.
November
25. -
Katalin napja
Szent
Katalin a házasságra vágyó leányok védszentje.
Szokás:
-
kedvelt névünnep;
-
férj- és házasságjósló hiedelmek és praktikák pl. katalinággal;
-
dologtiltó nap;
-
időjárásjóslás: ha Katalin kopog, karácsony locsog;
-
a lakodalmak őszi időszakának befejező napja.
November
30. -
András, Szent András apostol emléknapja.
Szokás:
-
házasság- és férjjósló nap:
Aki
böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
-
a disznóvágás és disznótor hagyományos időpontja.
December
- Karácsony hava
Advent:
az
egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négy hetes időszaka.
Szent
András napját (nov. 30.) követő vasárnap előestéjével kezdődik, és vízke-
resztig
tart.
December
4. -
Borbála napja, Szent Borbála emlékünnepe, bányászok, tüzérek, várak védszentje.
Szokás:
-
Munkatilalom;
-jósló
hiedelmek.
December
6. -
Miklós napja, Szent Miklós püspök emlékünnepe.
Szokás:
-
Miklós napi szokások: láncos Miklósok, Mikulás alakoskodás, Miklós napi
tréfás
gyóntatás;
-
ajándékozás.
December
13. -
Luca napja, Szent Luca vértanú ünnepe. A téli napforduló kezdőnapja a
Gergely-féle naptárreform előtt.
Szokás:
-
gonoszjáró nap, védekezés a boszorkányok rontása ellen;
-
munkatilalom, pl. fonás, varrás;
-
lucaszék;
-
kotyolás, lucázás;
-
fehér leples alakoskodás;
-jóslások,
varázsló eljárások pl.:
-
férj- és házasságjóslás;
-
halál- és betegségjóslás lucapogácsával;
-
termésjóslás lucabúzával;
-
időjárásjóslás hagymakalendáriummal.
Szentcsaládjárás
Karácsony
előtt kilenc napon át tartó paraszti ájtatosság.
December
21. -
Tamás napja, Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol emléknapja.
Szokás:
-
házasságjóslás;
-
gyógyító erejű disznóháj.
December
24. -
Ádám-Éva napja, szenteste, Karácsony vigíliája, böjtje, Jézus születésének
ünnepe.
Szokás:
-
ostyahordás, pásztorok karácsonyi vesszőhordása, kántálás, betlehemezés;
-
paradicsomjáték;
-
karácsonyi asztal, ételek;
-
karácsonyfa-állítás, ajándékozás;
-
karácsony éjszakája és hiedelmei.
December
25. -
Karácsony napja, egyházi és családi ünnep.
-
Munkatilalom.
December
26. -
Karácsony másodnapja, István napja
Az
egyház első vértanúja, Szent István államalapító király névadója.
Szokás:
-
névnapköszöntés;
-
regölés.
December
27. —
János napja, János evangélista ünnepe.
-
borszentelés;
-
névnapköszöntés.
December
28.
-Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek
emlékünnepe.
Szokás:
-
Vesszőzés.
December
31. –
Szilveszter
Szokás:
-
jósló hiedelmek, pl. férj- és időjárásjóslás;
-
zajcsapás, zajkeltés, pl. gulyafordítás, kongózás, csergetés;
-
aranyosvíz, tüzeskerék-eregetés;
-
szilveszteri köszöntés, kántálás;
-
harsogtatás, hejgetés, kecskemaszkos játék.